Régi időkre nyúlnak vissza azok a nemzetközi jogi viták, hogy a transznacionális gazdasági tevékenységre, külföldi beruházásokra a helyi állam szabályozása vagy pedig nemzetközi jogi szabályok irányadók. A neolibárlis gazdasági teória 1990-es évekbeli térnyerése óta azonban a nemzetközi gazdasági jog szabályait úgy alakították ki, hogy azok a transznacionális gazdasági érdekeket részesítik előnyben az államok szabályozásával szemben. Ennek megfelelően a nemzetközi beruházásvédelmi fórumoknak például kiterjedt hatáskörük van arra, hogy a nemzeti döntéshozó testületek demorkatikus módon meghozott intézkedései és közpolitikái miatt egy-egy országot vizsgálat alá vonjanak és megfegyelmezzenek. Ez egy igen komoly hatalmi eltolódás a szuverén államoktól a nemzetközi válaszottbírói fórumok felé, amelyek így akár a pénzügyi intézmények vagy a létfontosságú erőforrások, mint például az energiatermelés állami szabályozása tekintetében is felülvizsgálatot gyakorolhatnak. Milyen következményekkel jár az államok közérdekvédelmi szabályozásának eróziója szerte a világon? Ebből a szempontból milyen helyzetben vannak a közép-európai országok? Milyen reformok szükségesek ahhoz, hogy a nemzetközi gazdasági jogi szabályok biztosítsák az államok közérdekvédelmi szabályozásának lehetőségét? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ M. Sornarajah, a National University of Singapore világhírű nemzetközi jogászprofesszora és Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője, akikkel Sándor Lénárd, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője beszélget.

Regisztráció