Reichardt Richárd vagyok, agykutató, kognitív pszichológus, a Pszichológia Iskola Kognitív idegtudományi műhelyének tagja. Mivel a kognitív idegtudomány a pszichológiai jelenségeket a biológia szintjén igyekszik magyarázni, alapvető fontosságú, hogy a pszichológus hallgatók átlássák a különböző magyarázati szintek közötti összefüggéseket. Ez a szemléletmód elengedhetetlen a kutató pszichológusok, és hasznos a praktizáló pszichológusok számára is. Az általam tartott kurzusokon az elme és az agy működésével kapcsolatos viselkedéses, kognitív és biológiai ismeretek összefűzésére kerül a hangsúly.
Dr. Reichardt Richárd
Kognitív és Neuropszichológia Műhely vezető
E-mail: mutasd
Tudományos fokozat
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Pszichológia Doktori Iskola - PhD
Egyetemi végzettség
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar - Biológia BSc - 2015
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Kognitív tudomány MSc - 2017
Egyéb akkreditált képzések
Semmelweis University Department of Anatomy, Histology and Embryology - BSCS Systems Neuroscience - 2016
Oktatási tapasztalat
ELTE Savaria - Pedagógiai és Pszichológiai Intézet - egyetemi tanársegéd - 2022.01. -
Szakmai tevékenység
Semmelweis Egyetem - tudományos diákkörös hallgató - 2013-2015
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - PhD hallgató - 2017-202X
Díjak
Országos Tudományos Diákköri Konferencia Általános Pszichológia Szekció - II. helyezés - 2016
Beszélt nyelvek
Angol - Középfok
Német - Alapfok
Az idegtudomány áttörései
Az idegtudomány az utóbbi évtizedek legdinamikusabban fejlődő tudományterülete, ahol mindig kilátásban van egy újabb áttörés. Ezeket a technológiai csodákat ismerjük meg közelebbről, felderítve a legújabb eredményeket is. A bolygóideg (vagus nerve) ingerlését szorongásos zavarok kezelésére kezdték használni, azóta pedig számos más érdekes hatást is leírtak a kutatók. Az epidurális ingerlés a gerincvelő sérülésének következtében kialakuló bénulás ellenszere lehet, a sci-fi technológia már valóság. A fókuszált ultrahangos ingerlés lehetővé teheti, hogy a koponya felnyitása nélkül ingerelhessék az agyvelőt, illetve forradalmasíthatja az agy gyógyszerezését is.Vitás kérdések az agykutatásban
A Behavioral and Brain Sciences című folyóirat az agykutatás egyik legnagyobb presztízsű lapja, melyben páratlan mélységben tárgyalnak egy-egy témát. A különlegességét az adja, hogy az áttekintő cikkekre számos kutató és kutatócsoport küld be válaszokat, amikkel vitáznak vagy árnyalják, kiegészítik a cikkben festett képet. A kurzus alapját ezek az anyagok adják, a hallgatók a kommentárokat felhasználva szállhatnak vitába az oktatók által prezentált elképzelésekkel.Kiemelt publikációk
Novelty Manipulations, Memory Performance, and Predictive Coding: the Role of Unexpectedness
Richárd Reichardt, Bertalan Polner, Péter Simor (2020)
In: Frontiers in Human Neuroscience
Novelty is central to the study of memory, but the wide range of experimental manipulations aimed to reveal its effects on learning produced inconsistent results. The novelty/encoding hypothesis suggests that novel information undergoes enhanced encoding and thus leads to benefits in memory, especially in recognition performance; however, recent studies cast doubts on this assumption. On the other hand, data from animal studies provided evidence on the robust effects of novelty manipulations on the neurophysiological correlates of memory processes. Conceptualizations and operationalizations of novelty are remarkably variable and were categorized into different subtypes, such as stimulus, context, associative or spatial novelty. Here, we summarize previous findings about the effects of novelty on memory and suggest that predictive coding theories provide a framework that could shed light on the differential influence of novelty manipulations on memory performance. In line with predictive coding theories, we emphasize the role of unexpectedness as a crucial property mediating the behavioral and neural effects of novelty manipulations.
Expectation of irrelevant novel stimuli has no consistent effect on recognition memory
Richárd Reichardt, Péter Simor, Bertalan Polner (2022)
In: Scandinavian Journal of Psychology
Novelty is defined as the part of an experience that is not yet represented by memory systems. Novelty has been claimed to exert various memory-enhancing effects. A pioneering study by Wittmann et al. (2007) has shown that memory formation may even benefit from the expectation of novelty. We aimed to replicate this assumed memory effect in four behavioral studies. However, our results do not support the idea that anticipated novel stimuli are more memorable than unexpected novelty. In our experiments, we systematically manipulated the novelty predicting cues to ensure that the expectations were correctly formed by the participants, however, the results showed that there was no memory enhancement for expected novel pictures in any of the examined indices, thus we could not replicate the main behavioral finding of Wittmann et al. (2007). These results call into question the original effect, and we argue that this fits more into current thinking on memory formation and brain function in general. Our results are more consistent with the view that unexpected stimuli are more likely to be retained by memory systems. Predictive coding theory suggests that unexpected stimuli are prioritized by the nervous system and this may also benefit memory processes. Novel stimuli may be unexpected and thus recognized better in some experimental setups, yet novelty and unexpectedness do not always coincide. We hope that our work can bring more consistency in the literature on novelty, as educational methods in general could also benefit from this clarification.
The graded novelty encoding task: Novelty gradually improves recognition of visual stimuli under incidental learning conditions
Richárd Reichardt, Bertalan Polner, Péter Simor (2022)
In: Behavior Research Methods
It has been argued that novel compared to familiar stimuli are preferentially encoded into memory. Nevertheless, treating novelty as a categorical variable in experimental research is considered simplistic. We highlight the dimensional aspect of novelty and propose an experimental design that manipulates novelty continuously. We created the Graded Novelty Encoding Task (GNET), in which the difference between stimuli (i.e. novelty) is parametrically manipulated, paving the way for quantitative models of novelty processing. We designed an algorithm which generates visual stimuli by placing colored shapes in a grid. During the familiarization phase of the task, we repeatedly presented five pictures to the participants. In a subsequent incidental learning phase, participants were asked to differentiate between the “familiars” and novel images that varied in the degree of difference to the familiarized pictures (i.e. novelty). Finally, participants completed a surprise recognition memory test, where the novel stimuli from the previous phase were interspersed with distractors with similar difference characteristics. We numerically expressed the differences between the stimuli to compute a dimensional indicator of novelty and assessed whether it predicted recognition memory performance. Based on previous studies showing the beneficial effect of novelty on memory formation, we hypothesized that the more novel a given picture was, the better subsequent recognition performance participants would demonstrate. Our hypothesis was confirmed: recognition performance was higher for more novel stimuli. The GNET captures the continuous nature of novelty, and it may be useful in future studies that examine the behavioral and neurocognitive aspects of novelty processing.