Válaszúton az Energia Charta Egyezmény

Az egyezményt az 1990-es években hoztak létre az energiaágazatban a határokon átnyúló együttműködés előmozdítására, és eredetileg a volt keleti blokk országainak és a Szovjetunió utódállamainak integrálása, illetve a Nyugat felé irányuló energiaáramlás megkönnyítése érdekében.  A megállapodást az utóbbi években azonban egyre több kritika érte amiatt, hogy nem felel meg a modern politikai célkitűzéseknek, így például a zöldátállás követelményeinek. Erre válaszként  kezdődött el egy korszerűsítési folyamat, amely 2022 júniusában egy felülvizsgált szöveg jóváhagyásában csúcsosodott ki.

Sándor Lénárd, az MCC Jogi Iskolájának és Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője hangsúlyozta, hogy az Energia Charta Egyezmény (ECT) több szempontból is stratégiai jelentőségű, mert kulcsfontosságú szerepet játszik az Európai Unió versenyképességének biztosításában és emellett fontos keretrendszert adott a kelet-nyugati együttműködésnek is.  Kiemelte, hogy egy korszerűsített ECT hatékonyan megvédheti a befektetőket és befektetéseiket, biztosítva a stabilitást és elősegítve a növekedést, miközben figyelemmel van a legújabb szakpolitikai célkitűzésekre és az államok szabályozási igényeire is.

Korom Veronika, az ESSEC Business School Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Jogi Karának egyetemi oktatója nyitóbeszédében kiemelte hazánk kiemelkedő szerepét, megjegyezve, hogy Magyarország volt az első ország, amely határozottan állást foglalt az egyezménnyel kapcsolatban, és ezzel vezető szerepet játszott annak jövőjéről folyó vitákban.

Atsuko Hirose, az Energia Charta Titkárság megbízott főtitkára hangsúlyozta a konferencia időszerűségét és fontosságát, különösen mivel megelőzi a közelgő brüsszeli ECT-konferenciát, az egyezmény legmagasabb szintű találkozóját. Optimizmusát fejezte ki, hogy a korszerűsítési törekvéseket elfogadják, ami jelentős előrelépést jelent a világ legfejlettebb ilyen jellegű egyezménye számára. A főtitkár kiemelte az ECT egyedülálló szerepét, mivel az egyetlen olyan többoldalú egyezmény, amely jogi keretet hoz létre a hosszú távú energetikai együttműködéshez. Hirose ismertette a korszerűsítési erőfeszítések kulcsfontosságú szempontjait, amelyek olyan új energiahordozókra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, mint a hidrogén, a biomassza, a biogáz, valamint a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás. E változtatások célja, hogy a kritikus ágazatokban csökkentsék a kibocsátásokat, ugyanakkor megőrizzék a szerződő felek rugalmasságát. A korszerűsítés emellett az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó intézkedéseket, fokozott befektetővédelmi előírásokat és közegészségügyi biztosítékokat is tartalmaz.

Marosvári Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiaellátás biztonságáért felelős helyettes államtitkára beszédében méltatta az egyezményt, mert platformot biztosít a vitákhoz és jogvédelmet nyújt, ami az elmúlt három évtizedben létfontosságú volt. Hangsúlyozta, hogy az Energia Charta Egyezmény keretrendszere kulcsjelentőségű a konnektivitás stratégiája szempontjából is. Ugyanakkor elismerte, hogy jelentős változásokra van szükség, mivel 30 év hosszú idő az energiaágazatban. Hangsúlyozta a stabil jogi környezet fenntartásának fontosságát, miközben véleménye szerint az egyezményt az éghajlatváltozással kapcsolatos sürgető kihívások kezeléséhez kell igazítani. A helyettes-államtitkár kiemelte, hogy Magyarország támogatja az ECT korszerűsítését, és megjegyezte, hogy a megújuló energiát is be kell vonni a keretébe, és az egyezményt a mai igényeknek megfelelően kell finomítani. Ellenezte az egyoldalú intézkedések megtételét és az egyezmény visszamenőleges hatállyal való megszüntetését, és hangsúlyozta a többoldalú megfontolások fontosságát, amikor az egyezmény felmondásáról vagy módosításáról van szó. Magyarország továbbra is szilárd tagja az ECT-nek, és eltökélten hisz abban, hogy a modernizáció a helyes megoldás, mivel az egyensúlyt teremt a befektetők érdekei és az államok szabályozási igénye között, miközben illeszkedik az egyezmény kialakult keretei közé.

A konferencia ezt követően elméleti és gyakorlati szakemberek részvételével zajló panelbeszélgetésen keresztül vizsgálta az Energia Charta Egyezmény történetét, jelenkori kihívásait, az európai joggal való viszonyát és a modernizációs eljárást.