Olvasási idő: 3 perc
Gali Máté történész számadatok bemutatásával kezdte az előadását, érzékeltetve, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés történelmünk egyik legnagyobb sorstragédiája volt. A régi Magyarország mindössze néhány tollvonással elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, miközben hozzávetőlegesen hárommillió magyar került kisebbségi sorba az anyaország határain túl.
Az 1910-ben tartott utolsó népszámlálás alapján a Magyar birodalom területén 20.886.487 fő élt, területe 325.411 km2 volt. A trianoni békeszerződés a földrajzilag egységes Magyarországból csak egy 93.073 km2-es csonkot (28.6%) hagyott meg. Ezen a területen 1930 végén 8.688.319 ember élt.
A békeszerződés hazánk történelmében rendkívül súlyos jellegű és mértékű változásokat idézett elő. A területét és lakosságát tekintve is harmadára zsugorodott ország biztos gazdasági lábakra állítását, társadalmi berendezkedésének megszilárdítását, illetve nemzetközi mozgásterének bővítését a 150 évvel ezelőtt született gróf Bethlen István (1874-1946) vitte végbe miniszterelnökként. Az 1921 és 1931 közötti kormányfőségének főbb eseményeiről és intézkedéseiről szólt Gali Máté történész előadása a kaposvári MCC-ben.
Az előadás fókuszában az 1921. április 14-én megalakult kormány intézkedései, valamint gróf Bethlen István eredményei álltak, aki a Horthy-korszak egyik meghatározó konzervatív politikusa, az első világháborút elveszítő Magyarországot talpra állító miniszterelnöke volt.
Az előadó kitért az 1921-1931 közötti időszakban bekövetkezett jelentős gazdasági és politikai változásokra és az eredményekre. Ilyen például Kállay Tibor pénzügyminiszteri kinevezése, aki kimagasló eredményeket ért el az ország gazdasági stabilizálásának területén. A 250 millió koronás népszövetségi hitel felvétele és a Nemzeti Bank megalapítása segítségével (1924) emelkedő pályára állította a gazdaságot, és 1927-ben a korona helyett új pénzt, a pengőt vezette be.
Bethlen kinevezte Klebelsberg Kunót vallás- és közoktatásügyi miniszternek, aki a magyar intelligencia kiaknázására, a szomszédos országokkal szembeni kultúrfölény demonstrálására törekedett, megfogalmazva ezzel a Horthy-rendszer kultúrpolitikai ideológiáját.
Bethlen miniszterelnökségének második felében számos szociális reform valósult meg: megindult a Klebelsberg által megálmodott iskolahálózat kiépítése, valamint új nyugdíj- és betegbiztosítási rendszert vezettek be Magyarországon.
Bethlen kormányának bukását az 1929-ben kirobbanó gazdasági világválság okozta. A miniszterelnök támogatottsága folyamatosan csökkent, ezért két hónappal az 1931-es választások megnyerése után lemondott tisztségéről. Gali Máté az előadás végén fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Bethlen Istvánt követő miniszter, gróf Károlyi Gyula is méltatta elődje munkásságát.
