Olvasási idő: 1 perc
Nemrégiben Gali Mátét, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanárát köszönthette előadóként a veszprémi MCC. Az előadás témája - az idén 150 éve született - gróf Bethlen István tíz éves miniszterelnöki ciklusát ölelte fel. Egy korszakalkotó államférfiról volt szó, mert sem az ő korában, sem utólag nem érte kritika munkásságát semmilyen politikai színtérről.
Az előadásban a bethleni konszolidációról a Trianon utáni helyzetről hallhattunk részletesen. Gali Máté kihangsúlyozta, hogy a mai napig úgy él a köztudatban, hogy a „trianoni” Magyarországon élünk, de - mint mondta - ez téves, mivel az 1947-es párizsi békeszerződésben elcsatoltak további három falut, az úgynevezett „pozsonyi hídfőt”, így annyival is változott hazánk területe.
Szerinte az Osztrák–Magyar Monarchia, valamint a történelmi Magyarország felbomlása négy okra is visszavezethető: a dualista állam soknemzetiségű jellege, a 19. század végére az Ausztria–Magyarország körül megváltozott állami környezet, az első világháborúból győztesen kikerülő nagyhatalmak stratégiai érdekei, továbbá a világégés befejeztével a Kárpát-medencében kialakult polgárháborús viszonyok.
