Olvasási idő: 4 perc
Magyarországon a GMO-k betiltásában elsősorban a közegészségügyi és környezeti aggályok játszottak szerepet, ezen kívül a helyi mezőgazdasági termelők és a fogyasztók körében is jelentős ellenállás alakult ki a GMO-k ellen, ami hozzájárult a politikai döntésekhez. A magyar kormány a helyi élelmiszertermelés és a biológiai sokféleség megőrzését hangsúlyozza, valamint a hagyományos mezőgazdasági módszerek védelmét tűzte ki célul.
„Valóban tabukat kell-e döntögetni a mai Magyarországon ahhoz, hogy a GMO témáról beszélgessünk?” kezdte ezzel a kérdéssel Dr. Toldi Ottó az előadását. Az MCC Klímapolitikai Intézet vezető elemzője, a hosszú kutatói évek tapasztalataira alapozva az előadás során hozzájárult a géntranszformáció és a GMO-k tudományos megértéséhez, és hangsúlyozta ezek veszélyeit.
A géntranszformáció és a genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) témája napjainkban újra egyre fontosabbá válik, a növekvő népesség élelmiszerrel való ellátása miatt, valamint a modern biotechnológia lehetőségei új utakat nyitnak a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés és az orvostudomány terén. Ezzel a technológiával lehetőség nyílik egy élő szervezet kiválasztott génjeinek, génszakaszainak átültetésére egy másik élő szervezetbe, új tulajdonságokkal felruházva azt.
Ez a téma igen ellentmondásos és vitatott terület. Az emberek zöme kételkedik a génmódosított élelmiszerek biztonságosságában, míg a tudományos közösségben általánosan elfogadott, hogy ezek a termékek alapvetően biztonságosak. Az egyik jelentős érv a génmódosítás mellett az, hogy segítségével olyan növényeket állíthatunk elő, amelyek ellenállóbbak a kártevőkkel és betegségekkel szemben, vagy amelyek nagyobb hozamot biztosítanak, ezáltal hozzájárulva a világ élelmezésbiztonságához. Ugyanakkor, ellenzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a génmódosított növények termesztése hosszú távon káros lehet a környezetre és az emberi egészségre is.
Kitért arra, hogy a génmódosításokat és GMO-kat nem pusztán a természetben lejátszó folyamatokként, hanem biztonságos és fenntartható megoldásokként is tudjuk megítélni. Bemutatta a géntranszformációk előnyeit, például a termésnövelés és a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség növelésének lehetőségeit, de ugyanakkor felhívta a figyelmet a potenciális kockázatokra is, mint például a biodiverzitás csökkenése és az ökoszisztémákra gyakorolt hatások.
Magyarországon a GMO-k termesztésének betiltása több tényező eredménye volt. A géntechnológia a mai napig heves tudományos, gazdasági és politikai viták középpontjában áll. A genetikai módosítások terén bekövetkezett, tudományos léptékkel mérve is gyors fejlődés következtében nem jut elegendő idő a potenciális veszélyek, valamint az emberi egészségre és az élővilágra gyakorolt hosszú távú hatások teljes kivizsgálására. Hiányoznak a hosszú távú környezeti hatásvizsgálatok, a megfelelően elvégzett toxikológiai / allergológiai vizsgálatok és etetési kísérletek. Jelenlegi tudásunk nem elegendő ahhoz, hogy reálisan meg tudjuk ítélni a GMO-k környezeti, ökológiai, egészségügyi, társadalmi és gazdasági kockázatait. Amennyiben ezek a szervezetek kijutnak a környezetbe, azokat nyomon követni és visszavonni nagyon nehéz, mondhatni lehetetlen. Ezért nagyon fontos, hogy megvédjük egyedülálló természeti értékeinket, megőrizzük mezőgazdaságunk GMO-mentességét, és kialakítsunk egy GMO-mentes élelmiszerláncot.
Hangsúlyozta a génmódosítás etikai és környezeti aspektusait, és arra figyelmeztetett, hogy a technológia alkalmazásának alapos megfontolásra van szüksége.
Dr. Toldi Ottó, az előadás végén felhívta a figyelmet, hogy a génmódosítás területén különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a technológia biztonságosságára és a fenntarthatóságra, amelyet remélhetőleg azok az országos is szem előtt tartanak, ahol nincs betiltva a génmódosítás, mert ez hatással van Magyarország importjára.
