Olvasási idő: 3 perc
2023. novemberében a világ egyik legszebb parlamentjét, az Országházat tekintették meg a Mathias Corvinus Collegium Janus Pannonius Program posztgraduális diákjai egy diáktársuk szervezése által. Kedvüket a borongós, esős pénteki idő sem szegte. A látogatás egy vezetett parlamenti sétával volt egybekötve, aminek a végén Kövér László Házelnök Úr fogadta a hallgatókat egy baráti beszélgetésre.
A látogatóközpontban való gyülekezés után az MCC-sek megismerhették az Országház történetét, az építészeti szépségeit és megtekinthették államiságunk jelképeit a koronázási ékszereket. Rendhagyó módon, mivel aznap rendezvényt tartottak a korábbi felsőház épületében, így a túra az alsóházba vezetett, ami ma az Országgyűlés színhelyéül szolgál. Az épület két része teljesen szimmetrikus, viszont eltérő díszítéseket alkalmaz. Az alsóházban például a piros szőnyeg és a polgári mesterségeket ábrázoló szobrok, míg a felsőházban az arisztokráciát jelképező kék szőnyeg és a földbirtokosi származásra utaló szobrok dominálnak.
A közel 1 órás túra a Munkácsy teremben zárult, ahol a szomszédos társalgóban várták meg a diákok a Házelnök Urat. Az országgyűlés elnöke mindenkit üdvözölt és egy közös kép után a Munkácsy teremben tartotta meg előadását. Kövér László amellett, hogy mesélt a jelenlegi politikai helyzetről, elnöki munkásságáról, illetve a Parlament működéséről is, sokkal személyesebbre vette a hangnemet és fiatal koráról is beszélt. Pápán született, ahol, ahogy fogalmazott „az is református, aki katolikusnak vallja magát”.
Mesélt a szocialista időkről és arról, hogy akkoriban nem volt fontos az ország vezetésének, hogy tudjunk a határon túli magyarokról. Házelnök Úrnak az volt a szerencséje, hogy egyik tanára Erdélyből származott és az első óráját Nagy-Magyarország felrajzolásával kezdte, így már fiatal korában is találkozhatott a valósággal. Nagyszüleinek pedig volt egy első világháborús veterán ismerőse, akitől szintén érdekes történeteket hallott.
„Nekem a történelmi emlékezetem ebből kifolyólag az első világháborúval kezdődik, tudom furcsán hangzik úgy, hogy 1959-ben születtem” – mondta a házelnök.
Érdekes módon nem arról álmodott, hogy politikus legyen, hanem tanár szeretett volna lenni. „Még néha a mai napig eljátszok azzal a gondolattal, hogy milyen tanár lettem volna”.
Ezenkívül beszélt arról is, hogy Magyarországnak jelentős szerepe van Európában és a világban és büszkének kell lennünk a történelmünkre és a nemzetünkre. Mindig őrizzük meg a régi értékeinket. A legfontosabb, hogy ne legyünk kishitűek. Beszélt a Fideszről és arról is arról, hogy a mai napig megmaradt az a hajtóerő bennük, amivel elkezdték a rendszerváltás előtt a pályát. Összességében elégedett azzal, amit elért az életben és arra a legbüszkébb, hogy sikerült vissza állítani a Kossuth-teret az eredeti 1945 előtti képére. Az Andrássy-szobor helyreállítása kalandos volt. Nem volt róla semmilyen tervrajz, így a szakértők a korabeli fényképek alapján próbálták újraalkotni, ami végül sikerrel járt.
Krausz József, Orbán Dániel