Olvasási idő: 2 perc
Az EU a mezőgazdasági szektor számára is ambiciózus kibocsátáscsökkentési célokat írt elő, valamint azt, hogy a gazdák mondjanak le a leghatékonyabb növényvédő szereikről, és csökkentsék a műtrágya felhasználásukat. Hogyan lesz ebből pénzügyileg is fenntartható, az élelmezésügyi alapfunkcióját is ellátni tudó mezőgazdaság? – e kérdésről is beszélt Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója a győri MCC-ben.
Toldi Ottó az előadás elején elmondta, Uniós szinten az elmúlt években elmaradtak a szükséges technológiatranszferek a mezőgazdasági rendszert illetőn. E súlyos hiányosságok mellett a mezőgazdasági struktúra átalakítása és a támogatási rendszer elégtelenségei miatt az európai családi gazdaságok egyharmada megszűnt 2006 és 2021 között. A gazdákat folyamatosan a kibocsátás csökkentésére kényszeríti az Európai Bizottság, miközben nem léteznek még azok a fenntarthatóságot elősegítő technológiák, melyeket használni lehetne. Ezek a technológiai és finanszírozási hiányosságok az európai mezőgazdaság versenyképességét és jövedelmezőségét is súlyos veszélybe sodorják. Az öntözési rendszerek fenntartása, a vegyipari termékek, mint a permetszerek és a műtrágya használata, vagy a mezőgazdasági gépek üzemeltetése, mind energiaintenzív technológia, melyek az ágazat kibocsátását növelik.
Az Európai Unió mezőgazdasági politikáját tekintve a legfontosabb kérdés, hogy miként lesz pénzügyileg is fenntartható, és az élelmezésügyi alapfunkcióját is ellátni tudó európai mezőgazdaság? A gazdasági és környezeti kérdések mellett fontos társadalmi tény, hogy a gazdák és a mezőgazdasági termelők még valamelyest őrzik a tradicionális társadalmi formákat, mely az egyre inkább atomizálódott és individuális nyugati társadalmakban ellenszenvet vált ki. A vezető kutató továbbá kiemelte, a mezőgazdasági termelők között rendkívül jó kapcsolati „hálózat” alakult ki, mely sokban segíti őket az érdekkinyilvánításban és a politikai érdekérvényesítésben.
