Olvasási idő: 3 perc

Az Európába bevándorló muszlim közösségek sokszínűek – hangsúlyozta a Migrációkutató Intézet (MKI) vezető kutatója a pécsi MCC-ben. Tárk Meszár a „Keleti és csavaros? – Az arab észjárás” című kötetének szerdai bemutatóján kiemelte, a törzsi berendezkedést követők és a radikális csoportok okozzák a problémát, ezek kiszűrésére az európai migrációs rendszer képtelen.

A szerző, Kovács Blanka, az MKI elemzője kérdéseire válaszolva elmondta, az arab térségben rengeteg olyan szokásmotívum maradt fenn, mely még az iszlám vallás elterjedése előtti korból eredeztethető. „A könyvvel az volt a célom, hogy az arab világ rendkívül sokszínű kultúráját, gondolkodását bemutassam, s ezáltal jobban megértsük a muzulmán közösségeket jellemző folyamatokat és ezek hátterét” – mondta a szakértő.

A könyv írója szerint a törzsi társadalmi berendezkedés is egy ősi szokásforma, melyet az Európába betelepülő muzulmán közösség magával hoz. Ez nem feltétlenül jelent problémát, ám a klánbűnözés rendszere mégis negatív példaként hozható fel. Tárik Meszár elmondta, nem lehet általánosságban beszélni az arab világról, hiszen rengeteg kisebbség él ezekben az országokban, többek között keresztény is. A terrorista csoportok éppen ezeket a kis közösségeket támadják célzottan. „Ráadásul a muszlim közösségek is nagyon megosztottak, hiszen számos különböző irányzat van. Ezt fontos figyelembe venni, ha reálisan akarjuk megítélni a muzulmán társadalmat” – tette hozzá a kutató.

Tárik Meszár szerint folyamatos a radikális és a mérsékelt irányzatok szembenállása. A könyv írója úgy látja, a radikalizáció könnyen terjed a fiatalok körében, s míg az arab országokban kőkeményen lépnek fel az ilyen szélsőséges csoportok ellen, addig a liberális Európában ezek a mérgező eszmék gond nélkül terjedhetnek.

Szó esett még az arab emberek hiedelemvilágáról, talizmánokról, jó- és gonosz szellemekről, mely szokásokat, bár az iszlám tiltja, mégis jelen van a muszlim emberek mindennapjaiban. „Ez egy nagyon heterogén régió. Az emberek gondolkodása, kultúrája is eltérő. Érdemes megismerni az egyes országokat, mert általános véleményt alkotni a térségről lehetetlen és felesleges” – zárta gondolatait Tárik Meszár.