Olvasási idő: 5 perc
A terroristák melletti tüntetések ráébresztették a kontinenst arra, hogy a velünk élő muszlimok nem feltétlenül követik az európai értékrendet, ráadásul közülük sokan biztonsági kockázatot is jelentenek. A Mathias Corvinus Collegium által szervezett háttérbeszélgetésen többek között az is elhangzott, mi lehet a Hamász és a Gázai övezet sorsa, továbbá Ukrajna szempontjából melyek a legfőbb kockázatok.
Európában nagy felismerést jelentett Izrael 9/11-e: úgy tűnik, a nálunk letelepedő muszlimok nem fogadják el és követik azokat az értékrendeket, amelyek szerint mi élünk – jelentette ki Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet főigazgatója az MCC-ben, ahol szakértők elemezték az elmúlt 10 nap eseményeit, illetve a következő hetek, hónapok lehetséges forgatókönyveit. A főigazgató szerint az elmúlt években a palesztinok ügye a legnagyobb közös nevezővé vált az arab világban, és most az látszik, hogy még az Európában élő muszlimok sem hajlandók elítélni a Hamász mészárlását, sőt, tüntetnek értük.
Az izraeli cél egyértelmű, a következmény bizonytalan
„Ez nagy kérdéseket vet fel, amelyekre muszáj válaszokat is találni, de Nyugaton még nem mernek szembenézni ezzel” – szögezte le a főigazgató, aki úgy véli, miután Európa eltolta magától Oroszországot és Kínát, most a muszlim világtól is távol kerülhet, így bár mi alkalmazunk embargós politikát, végül a kontinens lesz elzárva mindenkitől. Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhely vezetője hangsúlyozta, a következő időszakban a Hamász vezetőinek és infrastruktúrájának megsemmisítése lesz Izrael célja, ám 100 százalékos eredményt nem tud elérni, sőt, még megmérni is szinte lehetetlen, mire jutott. A biztonságpolitikai szakértő – tovább gondolva az eseményeket – arra is felhívta a figyelmet, hogy azt is nehéz lesz eldönteni, mihez kezd majd Izrael Gázával, miután a lehető leginkább megtisztítja a terroristáktól, hiszen vélhetően valakik betöltik majd a Hamász után keletkező űrt.
Az Iszlám Állam brutalitását idézte a Hamász
Magáról az október 7-i támadásról Demkó Attila elmondta, a Hamász az egyébként ellenséges szervezet, az Iszlám Állam brutalitását alkalmazta, és biztos, hogy ez a mészárlás is tervezett része volt a hadműveletnek. Dezső Tamás hozzátette, a Hamász bizonyos értelemben öngyilkos merényletet hajtott végre, hiszen a terroristák pontosan tudták, hogy Izrael emiatt bosszút áll. Viszont a beszélgetésen az is elhangzott, hogy a terroristák a civilek és a túszok mögé fognak rejtőzni, így szinte biztosan sok lesz a civil áldozat, rengeteg kép járja majd be a világsajtót ártatlan palesztin áldozatokról. A Hamász tehát akkor is győz, ha veszít, hiszen így Izrael ellen hergeli az arab világot, és pontosan tudja, hogy a zsidó államnak nincs mozgástere, miként tudná ezt megakadályozni, vagy legalább tompítani. Egyébként a főigazgató is párhuzamot vont: az Iszlám Államnak voltak ilyen kivégzési technikái, mint amiket most a Hamász alkalmazott Izraelben.
Lőszer- és figyelemhiánnyal küzdhet Ukrajna
A Veszprémy László Bernát történész által moderált eseményen szóba került az orosz-ukrán háború ügye is: Benkő Levente, Magyarország volt izraeli nagykövete kiemelte, a legfontosabb kérdés, eszkalálódik-e a konfliktus, a gázai bevonulásra lesz-e reakció Irán és a Hezbollah részéről. Ez nem érdeke a nyugati világnak és az Egyesült Államoknak sem, így nem véletlen, hogy villámgyorsan amerikai repülőgép-hordozók jelentek meg a térségben, és az USA a legmagasabb politikai szinten képviselteti magát Izraelben. A korábbi nagykövet kiemelte, Izraelben gyakorlatilag megszűnt a belpolitika, az országon belüli viták és tüntetések, mert teljes nemzeti egység alakult ki a Hamász támadása után. A szakértők szerint Ukrajna esetében nem is az anyagi forrás megteremtése a bizonytalan, lőszerből nincs elég. Demkó Attila rámutatott, Izrael hiába irányítja a világ egyik legmodernebb hadseregét, nem önellátó, például a légvédelmi rakéták 75 százaléka amerikai komponensből áll – és pontosan ezek a rakéták kellenek az ukránoknak is, hogy megállítsák az energiabiztonságukat garantáló létesítmények felé érkező orosz bombákat.
Az amerikai belpolitika szempontjából viszont Izrael ügye fontosabb az ukránokénál, pláne a választási kampány idején. A műhelyvezető hozzátette, bár nem a figyelem nyer háborút, hanem a fegyverek és a katonák, sokatmondó, hogy a világsajtóban teljesen elterelődött a figyelem Ukrajnáról, és nem kapott főszerepet, hogy kivédett egy nagy orosz támadást. Ami az európai belbiztonságot illeti, a brüsszeli események kapcsán Dezső Tamás elárulta, a titkosszolgálatok képtelenek mindenkit figyelni, aki valamilyen fenyegetést jelenthet – Franciaországban például 17 ezer ilyen ember van a listán.
