Hatalmas sikerrel zárult a 2022-es Budapest Summit első napja

A valódi értékek megőrzése az oktatás egyik legfontosabb feladata – hangsúlyozta Szalai Zoltán. Az MCC főigazgatója köszöntő beszédben rávilágított, nem csak a jelen kérdése az, hogy a felnövekvő generációkat mire tanítjuk. A felsőoktatás kihívásáról szólva kiemelte, egy ideológia sem uralkodhat egyetlen egyetemen sem, ez magát az universitas fogalmát teszi zárójelbe. Az MCC küldetését ismertetve rámutatott, a tehetséggondozó intézmény hisz abban, ha a közösség, a nemzet fontosságára neveljük diákjait, akkor valóban a közösségükért és nemzetükért tenni akaró, felelős gondolkodású generációt nevelhetünk fel.

A tehetséggondozás, az egyéni hang megtalálása és kibontakoztatásának képessége nemzetstratégiai kérdés – hívta fel a figyelmet Orbán Balázs. Az MCC kuratóriumának elnöke hangsúlyozta, a konferencia célja az, hogy tanuljunk arról, hogy mi a helyes és mi az értékes. Szerinte nincs fontosabb azoknál a kérdéseknél, hogy hogyan tanítsunk érdemben kritikai gondolkodásra, mit tanuljanak diákok jogok és kötelezettségek egyensúlyáról, nemi és faji kérdésekről és a nemzeti identitásról. A szülőknek pedig joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést – tette hozzá Orbán Balázs.

Az MCC Budapest Summit első napja több mint 30 hazai és külföldi előadóval és 4 panelbeszélgetéssel várta közönségét.

Mit értünk kritikai gondolkodáson?

Jó és rossz megítéléséről és az igazság alapvetéseiről esett szó az MCC Budapest Summit első panelbeszélgetésén.

Ideológiai csapdába kerültünk – figyelmezetett Peter Boghossian filozófus. Az MCC vendégoktatója szerint a radikális nézetet vallók nem akarják a szólásszabadságot, ami nyugaton a kritikus gondolkodás hanyatlásához vezetett. Hozzátette: ha kritikailag akarunk gondolkodni, akkor tudnunk kell, mi helyes és mi helytelen. Érteni és értelmezni kell a dolgokat, enélkül elbukunk, saját magunk ellenségeivé válunk.

A kritikai szemléletmód és véleménynyilvánítás fontossága mellett állt ki Frank Füredi is. A szociológus szerint elengedhetetlen, hogy megtanuljunk ítélni még akkor is, ha nyugaton ennek elhagyása számít értéknek. Ennek kapcsán Anthony Malcolm Daniels rávilágított, mennyire megkerülhetetlen az, hogy ítéleteket mondjuk ki – elvégre az is ítélkezés, ha elítéljük az ítélkezést. Nem élhetünk még öt percet sem ítélethozatal nélkül – fűzte hozzá az író, újságíró.

Alka Sehgal Cuthbert kifejezetten pozitív megvilágításba helyezte a véleménynyilvánítás mechanizmusát: meglátása szerint ha valaki kifejti kritikus véleményét, azzal lehetőséget nyújt másoknak a reakcióra, megnyilvánulásra, önkifejezésre – az oktatási szakember szerint párbeszédindító tehát, ha megosztjuk saját ítéleteinket környezetünkkel.s

Lánczi András szerint az ítélkezés, kritikai véleményformálás, a gondolkodás alapvetően az igazság kereséséről szól. Ha azt mondjuk, az igazság elveszett, elvesztünk mi is. A professzor szerint mindemellett a teljes, százszázalékos igazság sem ismerhető meg – kritikus megközelítésre van tehát szükség. Tudva azt, hogy nem ismerhetjük meg létünk teljes igazságát, a kritikai gondolkodás segítségével mégis tehetünk egy lépést felé.

Mit tanítunk a faji és nemi hovatartozásról?

"Elsődlegesen a szülők feladata a gyermekek védelme."

A szülőknek joguk van gyermekeik felvilágosítására, oktatására, amit sajnos az oktatási intézmények kivesznek a kezükből – hívta fel a figyelmet Katy Faust. A Them Before Us gyermekjogi szervezet alapítója kijelentette, elsődlegesen a szülők feladata a gyermekek védelme. Szerinte fontos az értékek átadása, és ami még ennél is lényegesebb, hogy elsőként a szülőkkel beszéljenek gyermekeikkel olyan kérdésekről, mint például a társadalmi nem fogalma és kérdésköre. Könyve magyar fordításban most jelent meg az MCC Press kiadásában.

A kérdéskör kapcsán Heather Mac Donald hozzátette, sok szülő fél felvállalni ezt a szerepet egy részről a téma kényessége miatt, másrészről az oktatási intézmények nyomása miatt. A bestseller író szerint nem csak kivették a szülők kezéből ezt a feladatot, hanem instrukciókat is kaptak erre vonatkozóan az Egyesült Államokban. Hangsúlyozta: ”a gyermekek összezavarodnak, a szülők önbizalomban szenvednek”. 

A faji hovatartozás témaköréről szólva Joshua Kautz kiemelte: ahhoz, hogy értsük, hogy mi a rasszizmus, értenünk kellene azt is, hogy mi az antirasszizmus. A Princeton Egyetem professzora rávilágított: pontos fogalomhasználatra van szükség és nem arra, hogy a fogalmakhoz kapcsolt ideológiák mentén határozzanak meg társadalmi folyamatokat.

A panelbeszélgetésen Rod Dreher író arról szólt, hogy a közép-kelet-európai társadalmak a rendszerváltás előtti tapasztalataik következtében felvértezték magukat a gyermeknevelés lappangó ideológiai befolyása ellen és ezzel példát mutathatnak az Egyesült Államoknak is. Ennek kapcsán Joanna Williams a Cieo nevű agytröszt vezetője megjegyezte: voltaképpen szociális determinizmus van, ami erős hatást gyakorol a gyermekek későbbi életére is.

A genderelmélettel összefüggésben Szilvay Gergely újságíró kiemelte, hogy hiányzik a tudományos konszenzus a társadalmi nemmel kapcsolatban, hiányzik az elméletek kimerítő bizonyítása. Katy Faust zárógondolatként hozzátette, fel kell fegyverezni gyermekeinket tudással, mert e fegyver nélkül nem mehetnek harcba.

Az oktatás sarokkövei: jogok és felelősségek

Adjuk át a tudást gyermekeinknek jogokról és kötelességekről is.

Izgalmas vitát hozott Az oktatás sarokkövei: Jogok és felelősségek címet viselő beszélgetés a konferencián. Varga Judit igazságügyi miniszter hozzászólásában hangsúlyozta, ha a jogok és kötelezettségek kapcsolatáról beszélünk, fontos, hogy már a legelején kontextusba helyezzük őket. Szerinte a történelmi háttérről és a társadalmi kontextusról sem szabad megfeledkeznünk. Kiemelte: éppen ezért fontos megtalálni az egyensúlyt a társadalom érdekei és az egyéni érdekek között. Az egyensúly megteremtése után érdemes a jog nyelvére mindezt lefordítani.

Paul Coleman emlékeztetett, az emberi jogok a ll. világháborút követően kerültek a figyelem középpontjába. Megszülettek a modern emberi jogi dokumentumok azzal a céllal, hogy megszüntessük az önkényes hatalom meglétét, mert ez világszerte csak pusztítást okozott. Az Alliance Defending Freedom International ügyvetető igazgatója ugyanakkor rámutatott, hogy manapság gyakori az emberi jogok túldimenzionálása is. A szakértő szerint ha felhatalmazunk egy államot, egy szervezetet vagy egy szuperstruktúrát arra, hogy jogokat adjon nekünk, akkor jogainkat és kötelezettségeinket az ő világnézetüknek megfelelően fogják megszabni.

Bonnie Snyder az Egyesült Államokban tapasztalható helyzetet ismertetve elmondta, az amerikai iskolák élén helyi vezetők állnak azért, hogy ne terjedjen el egyetlen metaideológia az egész országban. A Foundation for Individual Rights in Education (FIRE) középiskolai tájékoztatási programjának igazgatója szerint kapaszkodót jelent, hogy a szülőknek joga van közös nyilvános fórumokon keresztül kifejezésre juttatni véleményüket a szólásszabadsággal összhangban.

A tanulók ismerik a jogaikat, de a kötelezettségeiket nem, pedig ennek kéne lennie az elsőnek – hívta fel a figyelmet Anne Coffinier. A Fondation Kairos pour l’innovation educative alapítója szerint a jogok inkább egyénekhez köthetők, míg a kötelezettségek az egész társadalomra vonatkoznak. A jogokat és kötelességeket nem az államtól kell megkövetelnünk, inkább adjuk át azt a tudást gyermekeinknek, hogy ők is léphetnek, kezdeményezhetnek.

Aaron Rhodes meglátása szerint erős ellentét húzódik a jogok és a felelősségek között, holott éppen harmóniára lenne szükség köztük. A Forum for Religious Freedom-Europe elnöke rávilágított: sok ember olyan dolgokat vár el az államtól, amiket neki kellene megtennie egyénileg vagy család szinten.

Az oktatás szerepe a nemzeti identitás formálásában

"A diákok az iskolában is tanuljanak meg kötődni nemzetük történelméhez, kultúrájához."

Még olyan országokban is, mint Franciaország - amely a nagy forradalmat követően a nemzeti identitás bölcsőjének is tekinthető – kihívások érik a nemzeti identitás közvetítését az oktatásban – emlékeztetett Héléne de Lauzun Az oktatás szerepe a nemzeti identitás formálásban címet viselő panelbeszélgetésen. A történész szerint a politika nyomására sokkal inkább nemzetközi, ideológiai alapon megfogalmazott értékekre helyezik a hangsúlyt az oktatásban Franciaországban.

Klaus Wolf arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországban történelmi okokra hivatkozva ki sem mondhatja egy német, hogy büszke nemzetére. A gazdasági eredmények, a labdarúgó válogatott teljesítményére alapvetően büszkék a németek, de a nemzeti identitás olyan alappillérének, mint a nyelv, már nem jut ilyen kitüntetett szerep. Az Augsburgi Egyetem tanára szerint komoly veszélyekkel jár, hogy a fiatalok körében és az oktatásban a német nyelv megítélése drámaian negatív, egyre szembetűnőbb a köznyelvben és az oktatás nyelvében az angol térhódítása. Wolf szerint a globalizmus és internacionalizmus kihívásaira a német és európai identitás határozottabb átadása lehet a válasz.

Bár a szülőknek van a legnagyobb szerepük a nemzeti identitás közvetítésében, de az iskola szerepe is kiemelkedő – emlékeztetett Josh Hammer. Éppen ezért az iskolákra és pedagógusokra hatalmas nyomás hárul az Egyesült Államokban a politika és civil szervezetek részéről. A Newsweek szerkesztője szerint emiatt állami védelemre és szabályozásra van szükség, de meg is kell adni a pedagógusok függetlenségét is.

Ofir Haivry a panelbeszélgetésen azt emelte ki, hogy előnyt jelent az oktatásban, ha például a történelmet folyamatában tanulják a diákok. A Herzl Institute alelnöke szerint ugyanakkor a nemzetközi trendek azt mutatják, hogy csak egyes eseményeket kell kiemelni. A szakértő úgy véli, fontos lenne, ha a gyermekek az iskolában is megtanulnának kötődni történelmükhöz, kutúrájukhoz.

Stumpf István kiemelte, példaértékű lehet az a folyamat, hogy Magyarországon igen nagy számú oktatási intézmény és egyetem került egyházi kézbe, ugyanis így hatékonyabban biztosítható a hagyományos értékek átadása. A kormánybiztos rámutatott, biztos bázisa lehet a nemzeti identitás közvetítésének, hogy a nevelés és oktatás értékeit alaptantervben fektették le az országban.

A Budapest Summit február 17-én, csütörtökön folytatódik Tas vezér utcai központunkban 9 panellel és több mint 30 újabb hazai és külföldi előadó közreműködésével.