Kréz Gellért vagyok, az ELTE történelem mesterszakos hallgatója és az MCC Történettudományi Műhelyének tagja. Az 1848–49-es szabadságharc korához és emlékezetéhez kapcsolódó kutatásaimmal az elmúlt években kétszer szereztem első helyezést a Humán Tudományi OTDK-n, 2025-ben pedig az egyetemi hallgatóként megkapható legrangosabb díjat, a Pro Scientia Aranyérmet is elnyertem.

Kutatási téma:

Politika és hadvezetés. Konfliktusok az 1848–49-es szabadságharcban Szemere Bertalan példáján keresztül

Amikor az 1848–49-es szabadságharc kapcsán a hadsereg és a politikai vezetés konfliktusairól beszélünk, kézenfekvő módon elsőként Kossuth Lajos és Görgei Artúr kapcsolatának alakulása jut eszünkbe. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a két nagy formátumú vezető mellett a különböző vármegyék, olykor országrészek élére kinevezett kormánybiztosoknak és az adott területen ténykedő hadvezéreknek az ország számos pontján kellett együttműködniük az önvédelmi harc sikerének érdekében.

Ez a kooperáció új tapasztalat volt a reformkori országgyűléseken szocializálódott polgári és a többségében frissen előléptetett tábornokokból álló katonai vezetés számára egyaránt. Az együttműködéssel szükségszerűen együtt járó konfliktusokra kutatásomban Szemere Bertalan példáján keresztül igyekszem rávilágítani. Célom annak feltérképezése, hogy miként viszonyult Szemere a szabadságharc meghatározó katonai szereplőihez, illetve politikusként milyen eszközökkel próbálta befolyásolni a hadsereg működését.